Harc a szabadságért - első rész

2018.01.24

A teljes munkaidős tőzsdei kereskedővé válás egyik legnehezebb időszaka az átmenet időszaka, amikor már érzi az ember a napi mókuskerékből való kiszakadás lágyan simogató szelét, de azért minden nap kap egy kijózanító esőcseppet az arcába.


Sok full-time traderrel beszélgettem az elmúlt években és miután tudom, hogy nagyon nehéz megtalálni őket, kapcsolatba lépni velük sokszor még nehezebb, így megosztom a történeteiket, hogy ők hogyan teremtették meg maguknak a lehetőséget a váltásra. A dologhoz még hozzátartozik, hogy túlnyomórészt külföldi traderekről lesz szó, miután egészen kevés magyarországi kollégával találkoztam, aki kizárólag tőzsdéből él.


Az első részben az egyik egykori mentorom, barátom története lesz. Az ő karrierje még a kétezres évek elején kezdődött, amikor is az amerikai piacon kezdett el kereskedni. Minden instrumentumon játszott, majd egy idő után kikötött a részvényeknél. Miután banki környezetben dolgozott Németországban - gazdag embereknek adott befektetési tanácsokat - így egyrészt folyamatosan a kereskedéshez megfelelő környezetben mozgott, másfelől a beosztásának megfelelő busás prémiumok félrerakosgatásával és a befektetéseinek kezelésével 2010 év végén sikerült váltania. Közben váltott a devizapiacra, egy mentor segítségével elvégezte a finomhangolásokat magán és a kereskedésén, majd miután a munkahelye okozta nyomás, túlterheltség miatt egy masszív idegösszeroppanással lezárt burnout-ot túlélt: elhatározta, hogy vált.

Azt gondolná az ember, hogy mi baj lehet, meg van a tőkéje, meg van a tudása, már csak csinálni kell azt "teljes munkaidőben", amit az elmúlt 10 évben gyakorolt. Neki még ezt követően egy évre volt szüksége - heti egy pszichológussal való társalgással megspékelve- , hogy újra profitos tudjon lenni és el tudja hinni, hogy ebből meg lehet élni - úgy, hogy előtte évekig profitos volt.


A többi történetből is látható lesz, hogy sok-sok évnyi előkészület, tanulás, gyakorlás, folyamatos mentális fejlődés, bőséges állhatatosság szükséges ahhoz, hogy az ember teljes állású tőzsdei kereskedőként, magánbefektetőként élhesse mindennapjait. Idővel azonban beáll az egyensúly és a kamatos kamat teszi az áldásos hatását.


-Simon Goldman-